Inspiráló spirálgalaxisok

A kép bal felső részén két átfedő spirálgalaxis, az NGC 3314a és b fenséges kozmikus tánca látható, az ESO VLT Égboltfelmérő Távcsövén (VLT Survey Telescope, VST) keresztül.

De a látszat csal! Ezek valójában nem hatnak kölcsön egymással. A két, 117 és 140 millió fényévre, az Északi Vízikígyó (Hydra) csillagképben lévő galaxis valójában fizikailag nincs kapcsolatban, és csak a Földről nézve fedik egymást. Ennek az egyedi együttállásnak köszönhetően a csillagászoknak lehetőségük van megállapítani a galaxisok számos tulajdonságát, például azt, hogy a por hogyan nyeli el a csillagfényt, és ebből a galaxisok összetételébe és fejlődésébe nyerünk betekintést.

A kép jobb alsó részét közelebbről megvizsgálva felfedezhetünk még egy rejtett titkot: a lenyűgöző kozmikus táncon túl található egy halvány, sárgás paca, egy rendkívül diffúz galaxis (ultra-diffuse galaxy, UDG) jele. Az UDG-k Tejútrendszer-méretű objektumok, de százszor-ezerszer kevesebb csillagot tartalmaznak. Ezek a galaxisok extrém halványak, és nem tartalmaznak csillagképző gázt, ezáltal pacának látszanak az éjszakai égen. Ez az UDG, az UDG 32 katalógusszámú az egyik leghalványabb és legkiterjedtebb galaxis a Hydra I halmazban. 

Ez a kép egy sokkal nagyobb projekt, a VST Early-type Galaxy Survey (VEGAS) részeként lett megörökítve, amelynek célja a galaxishalmazokban — gravitáció által összetartott galaxisok nagy csoportja — lévő nagyon halvány struktúrák vizsgálata. Az olaszországi Istituto Nazionale di Astrofisica munkatársa, Enrichetta Iodice vezette tanulmány azt sugallja, hogy az UDG 32 az NGC 3314a-ból eredő filamentumokból alakult ki, de a bizonyításhoz több megfigyelésre van szükség.