Golflabdavilág
Egy új, Pierre Vernazza (Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország) által vezetett vizsgálat során az ESO műszereivel először észlelték nagy szögfelbontással a Pallas kisbolygót. Az aszteroida finom részleteket is megmutató megfigyelését a VLT távcsőegyüttes adaptív optikai rendszerrel felszerelt SPHERE képalkotó műszere tette lehetővé.
A Pallast 1802. március 28-án fedezte fel Heinrich Wilhelm Matthäus Olbers német csillagász. A Pallas Athéné görög istennőről elnevezett égitestet – több, a 19. században felfedezett aszteroidához hasonlóan – először bolygónak hitték. Az idő és a technológiai fejlődés előrehaladtával később azonban a kisbolygók közé sorolták. Ma 512 km átlagos átmérőjével a Naprendszer harmadik legnagyobb aszteroidájaként ismert.
Bár a Pallas a Ceres és a Vesta társaságában a Naprendszer legnagyobb kisbolygói közé tartozik, a hármas csoportból az egyedüli, amelyet eddig még nem látogatott meg űrszonda. Ennek oka a pályája, amelynek síkja szokatlanul nagy szöget zár be a Föld pályasíkjával (ekliptika) – ez pedig nagyon megnehezítené egy űreszköz közelébe juttatását és leszállítását a felszínére.
A kisbolygóról készített új felvételek szerint a Pallas felszínének nagyon érdekes topográfiája heves, ütközésekkel tarkított múltra utal. Mindkét féltekén számos nagy kráter található, amelyek golflabdára emlékeztető arculatot rajzolnak ki. A felszín két nagy, elkülönülő becsapódási medencéjét olyan ütközéssorozat hozhatta létre, amelynek bombázó „repeszei” egy nagyobb, korábban szétszakadt égitest törmelékdarabjai lehettek. A Pallas déli féltekéjén feltűnő fényes folt (jobb oldali kép) is nagyon hasonlít a Ceres sóban gazdag területeire.
Forrás:
ESO/M. Marsset et al./MISTRAL algorithm (ONERA/CNRS)
About the Image
Id: | potw2008a |
Language: | hu |
Típus: | Collage |
Közzététel napja: | 2020. február 24. 6.00 |
Size: | 1540 x 768 px |
About the Object
Név: | 2 Pallas |
Típus: | Solar System : Interplanetary Body : Asteroid |
Háttérképek