A kis távcső nagy magánya

Ez a valaha nagyon elfoglalt, eget fürkésző szem ma is vágyakozva néz felfelé a hegycsúcson lévő otthonából. Az antenna a chilei Atacama-sivatagban található ESO La Silla Obszervatórium ma már nem működő műszere, a Svéd–ESO Szubmilliméteres Teleszkóp (Swedish-ESO Submillimetre Telescope, röviden SEST).

A SEST 2003-ban fejezte be az észleléseket, teret engedve az APEX (Atacama Pathfinder Experiment) teleszkópnak és az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszernek, mindkettőt Chile Atacama-régiójában, a Chajnantor-fennsíkon telepítették. Fénykorában a SEST volt a déli félteke legnagyobb szubmilliméteres távcsöve: új utakat nyitott a Tejútrendszer leghidegebb területeinek tanulmányozásában, ahol a kozmikus gázból és porból a csillagok éppen csak elkezdenek kialakulni.

A képen a SEST felett a Tejútrendszer ragyogó sávja emelkedik. A fényfolyóban stílusosan néhány olyan nagy csillagkeletkezési régió is megfigyelhető, amelyek megértésében a teleszkóp is segítségünkre volt. Valójában a fotón a Tejútrendszer adott helyről észlelhető része szinte teljes egészében látható – részben az antenna felett az égbolton, részben pedig a tányér fényes felülete által visszatükrözve.

A lenyűgöző felvétel az éjszakai égbolt oly sok csodálatos objektumát tárja elénk, hogy azokat érdemes külön is kiemelni – ide kattintva megtekinthetjük a kép feliratozott változatát az objektumok és jelenségek megjelölésével, a fényes Sirius és Procyon csillagoktól kezdve az Orion- és a Kúp-ködig, a légkör halvány izzásától az állatövi fényig, a Lovejoy-üstököst, és még sok egyebet.

A felvételt az ESO fotónagykövete, Petr Horálek készítette.