Közlemények

2019. szeptember 13.: A Nemzeti Tengerészeti Múzeumban 2019. szeptember 12-én megrendezett ünnepségen jelentették be az „Az év asztrofotósa 2019” (Insight Investment Astronomy Photographer of the Year 2019) pályázat győzteseit. A felvételeket bemutató kiállítás szeptember 13-tól tekinthető meg a múzeumban. Az ESO 2016-ban csatlakozott a versenyhez egy zsűritag delegálásával, és vállalta a verseny népszerűsítését az általa elérhető csillagászközösség körében. „Az év asztrofotósa 2019” verseny abszolút győztese és a 10000 fontos pénzjutalom nyertese a magyar Francsics László. Francsics „Árnyékba borulva” című képe lenyűgözte és ámulatba ejtette a zsűri tagjait. A magyar fővárosban, Budapesten készült felvétel a 2019. január 21-i teljes holdfogyatkozás 35 fázisát örökíti meg rendkívül kreatív és művészi módon. Ed Robinson zsűritag véleménye: „Az esemény sok fázisának egyetlen felvételen, kivételes beállítási pontossággal, egyéni látásmóddal és szépséggel történő megragadását nem túlzás mesterinek nevezni. A földi légkörnek a fogyatkozás során a Hold korongjára vetődő színei nem csak művészien simogatóak, de az esemény lényegére is rávilágítanak, és ...

2019. szeptember 9.: Mint néhány hónapja beszámoltunk róla, az Eseményhorizont Távcső (EHT) Együttműködés kutatócsoportja készített elsőként felvételt egy fekete lyukról 2019 tavaszán. Ezt a teljesítményt ismerték most el a 2020-as elméleti fizikai Breakthrough-díj odaítélésével. A kimagasló tudományos eredmény eléréséhez egy, az egész Földet átszövő, nyolc különálló felszíni rádiótávcsőből felépülő hálózat összehangolt működésére volt szükség. Ezek közül kettő, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) és az Atacama Pathfinder Experiment (APEX) az ESO partnerségével jött létre, illetve működik. A díjazottak között az ESO három jelenlegi vagy volt kutatóját is megtaláljuk. Az ALMA és APEX rádiótávcsövek [1][2] chilei elhelyezkedése kulcsfontosságú volt az áttörő eredmény elérését lehetővé tevő, minden korábbit meghaladóan nagy felbontás eléréséhez. Az ALMA antennáinak hatalmas összesített átmérője révén ez a tagműszer messze az EHT legérzékenyebb egysége, így közreműködése alapvető fontosságú volt a sikerhez. Csak az ALMA révén az EHT érzékenysége a tízszeresére növekedett. A Breakthrough Alapítvány és annak támogató alapítói, Szergej Brin, Priscilla Chan ...

2019. augusztus 27.: 2019. augusztus 25-én, 89 éves korában elhunyt az ESO leghosszabb ideig regnáló főigazgatója, Lodewijk Woltjer. Lodewijk Woltjer, sokak számára egyszerűen Lo, az ESO harmadik főigazgatója volt 1975 és 1987 között. Már azelőtt komoly elképzelései voltak az ESO jövőjét illetően, hogy elfoglalta volna a főigazgatói széket. Egyik legjelentősebb hatása az ESO-ra egy tudományos csoport felállítása volt, amely a tisztán funkcionális obszervatóriumot aktív tudományos kutatási szervezetté tette. Az ESO munkájának alapvető átalakítása és kibővítése mellett, hivatali ideje alatt Woltjer professzor számos fontos fejlesztést felügyelt. Egyebek mellett a garchingi központ felavatását, és két új tagország, Olaszország és Svájc felvételét 1982-ben. Ő írta alá a megállapodást a Max Planck Csillagászati Intézet igazgatójával a 2,2 méteres MPG/ESO teleszkóp felállításáról a La Sillán, és felügyelte a Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope, VLT) előfutárának tekintett Új Technológiájú Teleszkóp (New Technology Telescope, NTT) tervezési szakaszát és megépítésének elejét. Ezenkívül megerősítette az ESO kapcsolatait más szervezetekkel, például megállapodott ...

2019. augusztus 2.: Elektronikus és nyomtatott formában is elérhető az ingyenes Tudomány az Iskolában c. magazin legújabb száma. Ez a természettudományos tárgyakat oktató európai tanároknak szóló folyóirat naprakész információkkal szolgál a legújabb tudományos eredményekről, a tanításhoz szükséges segédeszközökről, tudományos oktatási programokról, valamint inspiráló tudósokkal készült interjúkat, könyvajánlókat és számos más hasznos anyagot is közöl. Célja, hogy segítse a tudományos oktatást, bátorítsa a kommunikációt a tanárok, tudósok és az európai természettudományos oktatás többi résztvevője között. A kémiai elemek periódusos rendszerének nemzetközi évét ünnepelve, ebben a számban megismerhetjük azokat a tudós nőket, akik hozzájárultak a periódusos rendszerhez, valamint viszatekintünk arra, hogy hogyan nézhetett volna ki korábban a periódusos rendszer. Az EIRO hírei rovatban arra invitálják az olvasókat, hogy kövessék Luca Parmitano űrhajós expedícióját az ISS-en. A bemutatott oktatási tevékenységek olyan projekteket tartalmaznak, mint kísérletek az űrtudomány néhány kulcsfontosságú elvének megértésére; kvíz a kémiai elemek tulajdonságairól; részletek arról, hogy kromatográfia segítségével hogyan lehet a levelek különböző ...

2019. augusztus 2.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) főtükrének első, 18 üvegkorongból álló készlete épségben megérkezett a Safran Reoschoz a franciaországi Poitiers-be. A tükörszegmensek öntésére, valamint polírozására, összeállítására és tesztelésére vonatkozó szerződéseket 2017-ben írták alá a német SCHOTT társasággal, valamint a francia Safran Reosc vállalattal, a Safran Electronics & Defense leányvállalatával. Az üvegkorongokat hatosával csomagolják speciális fa szállítóládákba, amelyekből hat fér el egy hagyományos szállítókonténerben. Kifinomult rezgésérzékelők mérik a hirtelen gyorsulásokat vagy ütéseket, amelyek hatással lehetnek a korongokra. A szállítókonténer az első 18 koronggal július 23-án indult el a mainzi (Németország) SCHOTT-ból, és másnap érkezett a Safran Reoschoz. Az ELT üvegkorongjai kis hőtágulású Zerodur® [1] kerámialapból készültek, kör alakúak, átmérőjük 1,5 méter, vastagságuk pedig körülbelül 5 centiméter. A korongok hátoldala sík, az elülső oldaluk konkáv. Az üvegkorongok háromféle típusban készültek, kissé eltérő alakú elülső felülettel attól függően, hol lesz majd a szegmens végső helye a főtükörben. A főtükör első szegmenseit a SCHOTT ...

2019. július 18.: A 20-50 m átmérőjű 2006 QV89 aszteroida az utóbbi időben amiatt szerepelt a hírekben, mert egy nagyon kicsi eséllyel (1:7000) a Földbe csapódhat 2019. szeptember 9-én. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és az Európai Űrügynökség (ESA) arra a következtetésre jutott, hogy a 2006 QV89 nem fog becsapódni idén, így ez az első ismert eset, hogy egy kisbolygó becsapódását „nemdetektálással” zárták ki. Általánosságban, amikor egy aszteroida becsapódásának a legkisebb esélye is van, további megfigyeléseket és méréseket végeznek. Ezekkel az asztrometriai adatokkal pontosítják az aszteroida pályaelemeit, finomítják a rizikó esélyét, és elég gyakran kizárják az ütközés lehetőségét. A 2006 QV89 aszteroida viszont különleges. 2006 augusztusában fedezték fel, és akkor csak 10 napon át észlelték. Ezek a megfigyelések azt sugallták, hogy 1:7000 az esélye annak, hogy 2019. szeptember 9-én becsapódik a Földbe. A tizedik nap után az aszteroidát nem tudták megfigyelni, és azóta sem észlelték. Most, több mint egy évtizeddel később csak nagyon ...

2019. július 17.: Az ESO csillagásza, Paolo Padovani kapta a 2019-es Sparlamento Kutatás és Fejlesztés díjat az olasz csillagászat fejlesztéséhez való meghatározó hozzájárulásáért. Az átadóünnepséget 2019. július 5-én tartották az Olasz Parlamentben, Rómában. Az épületben korábban soha sem tartottak csillagászati díjátadó ünnepséget. Paolo Padovani szakterülete az aktív galaxismagok (AGN) vizsgálata, amihez a teljes elektromágneses spektrumot lefedő méréseket, nagy mélységű rádióégbolt-felméréseket és neutrínócsillagászati módszereket használ. Az ESO-nál töltött korai évei során a szervezet részvételét menedzselte a Virtuális Obszervatóriumban, 2011 óta pedig az ELT Tudományos Hivatalában dolgozik, a Tudományos Igazgatóság felügyelete alatt. A díjkiosztó ünnepség alkalmával, melyet a Sparlamento szervezett, Padovani előadást tartott az ESO-ról és a Rendkívül Nagy Távcsőről (ELT), amiben kiemelte Olaszország szerepét, valamint egy székfoglaló előadást is tartott "Neutrínók szupermasszív fekete lyukakból: új ablak az Univerzumra" címmel, ami a távoli nagyenergiás neutrínók forrásának felfedezéséhez kapcsolódott. Ha elkészül, az ELT lesz a "világ legnagyobb égre néző szeme", ami korunk legégetőbb csillagászati kérdéseit fogja ...

2019. július 10.: Elektronikusan elérhető az ESO negyedéves kiadványának, a Messengernek a legújabb száma. Az ESO legfrissebb hírei olvashatók benne az új műszerektől a legújabb tudományos felfedezésekig. A tartalomból: Csillagászat Írországban (T. Ray és mtsai). ELT – Ahol a másodlagos tükör is hatalmas (M. Cayrel és mtsai). KLASS – A kis tömegű galaxisok szerepe a kozmikus hajnaltól a kozmikus délig (A. Fontana és mtsai). Az ESO tudományos nagykövetei (C. Harrison és mtsai). Töltse le a Messengert pdf formátumban, vagy látogassa meg a Messenger weboldalát, ahol feliratkozás esetén ingyenes nyomtatott példányt kaphat. A nyomtatott változat 2019. július 25. után lesz elérhető. A termék megvásárolható az ESOshop-ban is.

2019. június 20.: Az ESO örömmel jelenti be, hogy Guy Monnet professzor, az ESO korábbi csillagásza és műszerfejlesztési részlegének vezetője nyerte el az idei Tycho Brahe-érmet. Az Európai Csillagászati Társaság (European Astronomical Society – EAS) e díjjal az „európai csillagászati műszerek fejlesztését, vagy az ilyen műszerekkel elért jelentős felfedezéseket” ismeri el. A szervezethez 1995-ben belépett Monnet több mint 15 évig állt az ESO alkalmazásában. A díjjal elismert munkájának nagy részét ez idő alatt végezte. Az éremmel elsősorban az optikai és infravörös távcsövek háromdimenziós spektroszkópiájának alkalmazásában, valamint nagy obszervatóriumok műszerfejlesztési programjaiban betöltött megkerülhetetlen szerepét díjazták. Monnet mindkét tevékenységének gyümölcseiből részesült az ESO is. A műszerfejlesztési részleg első vezetőjeként ő felügyelte az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large Telescope – VLT) első generációs műszereinek megalkotását. Ez volt a földi obszervatóriumok eddigi legnagyratörőbb műszerfejlesztési programja. Monnet munkájának nagy szerepe volt abban is, hogy a világ összes obszervatóriuma közül a VLT-n működik a legtöbb Integrálismező-egység. De Monnet ...

2019. június 20.: Kiválasztották a 2019-es AsztroTábor jelentkezői közül az ESO ösztöndíjasát. A táborba összesen 18 országból közel százan jelentkeztek, a legtöbben az ESO tagországaiból. Az ESO örömmel jelenti be, hogy Carolina Chinigò olasz diák, aki az Egyesült Királyságban vesz részt a Nemzetközi Érettségi Programban, kapja az ESO ösztöndíját. Az ESO ösztöndíja fedezi a tábor költségeit, beleértve a teljes ellátást, a tábor tevékenységeiben való részvételt, a portói reptér és a tábor közti utazás költségeit, valamint a biztosítást. Ezzel a támogatással az ESO örömmel segíti Carolina részvételét a szakmailag meghatározó eseményen. Összesen tizennyolc, 15 és 18 év közötti diák kapott meghívást az idei AsztroTáborba: 11 lány és 7 fiú Brazíliából, Németországból, Olaszországból, Lengyelországból, Portugáliából, Spanyolországból, Svédországból és az Egyesült Királyságból. Az ESO által támogatott nyári AsztroTábor a csillagászat és a fizika területén nyújt tudományos elfoglaltságot a Portói Egyetem Asztrofizika Központja (CAUP) szervezésében. A tábort 2019. augusztus 4. és 18. között rendezik meg a Corno ...

2019. június 19.: Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és az Ír Kutatási Tanács (Irish Research Council – IRC) képviselői megállapodást írtak alá a jelenleg is futó írországi PhD-program kibővítéséről azzal a céllal, hogy szorosabbra fűzzék Írország kapcsolatát az ESO-val. Az együttműködési szerződést 2019. június 5-én Írország fővárosában, Dublinban, ünnepélyes keretek között látta el kézjegyével Peter Brown, az IRC vezetője, valamint Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. A kiterjesztett tanulmányi program lehetőséget nyit az ír doktorandusz hallgatók előtt arra, hogy egy- vagy kétéves tanulmányút keretében az ESO valamely létesítményében, a németországi Garchingban, vagy Chilében kutathassanak. A programra az Ír Köztársaság valamely jogosult felsőoktatási intézményében aktív PhD hallgatók jelentkezhetnek. A sikeres pályázók tanulmányútját az IRC finanszírozza az ESO valamelyik csillagászának, valamint az írországi kibocsátóintézet egy kutatójának közös témavezetése mellett. Írország az ESO 16 tagállamának legújabbika, hiszen csatlakozási megállapodásuk 2018. szeptember 26-án lépett életbe. Az Írországban tanuló PhD hallgatók természetesen továbbra is pályázhatnak az ESO már jó ...

2019. június 14.: PDF formátumban hozzáférhető az ESO 2018-as éves jelentése. A világ legmodernebb földi bázisú csillagászati távcsőflottájával kapcsolatos tervezési, építési és üzemeltetési feladatokban elért előrehaladástól kezdve az ESO-nak a csillagászati kutatás népszerűsítésében és szervezésében kifejtett erőfeszítéseiig bezárólag a kiadvány az ESO adott évben végzett számos tevékenységét bemutatja. Az olvasók többek között a következő témakörökben tájékozódhatnak: · Az ESO tudományos műhelyeinek eredményei, csak néhány példát kiragadva: képalkotás a csillagok körül formálódó bolygókról; a csillagok és környezetük kémiai fejlődésének nyomon követése; dinamikai viszonyok a szupernagy tömegű fekete lyukak környezetében; csillagkeletkezés egy galaxisban mindössze 250 millió évvel az ősrobbanás után. · Az ESO élvonalbeli chilei obszervatóriumai tevékenységének összegzése. · A legfrisebb újdonságok az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrről és az ELT-ről (Extremely Large Telescope – Rendkívül Nagy Távcső). · Az ESO munkatársi gárdájával és infrastruktúrájával kapcsolatos újdonságok – például az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont megnyitása. A kiadvány PDF formátumban szabadon letölthető, nyomtatott változata ...

2019. június 11.: Az ESO tudományos célú megfigyelései gyakran eredményeznek szemet gyönyörködtető melléktermékeket, a távcsövek által alkotott kápráztató képeket is. Az ESO műszereit a Földtől néha elképzelhetetlen távolságban elhelyezkedő objektumok adatainak összegyűjtésére tervezték és építették. Ezért a világ legérzékenyebb eszközei közé tartoznak, amelyek képesek kivételes részletességű képeket rögzíteni ezekről a távoli jelenségekről. Ködöktől a szupernóvákig: a videó az ESO távcsöveivel készített legszebb felvételek és az égi objektumok lenyűgöző fantáziarajzainak bemutatásával tárja fel az éjszakai égbolt szépségét. Tíz perc megmártózás Univerzumunk fenséges csodáinak tengerében – valóságos mennyei szimfónia. Az új ESOcast a 13. része az ESO Chilei csellengések című, a csillagászat világába kalauzoló lenyűgöző videósorozatának. Az ESOcast soron következő epizódjai elérhetők az iTunes-, YouTube- és Vimeo-csatornáinkon is. További ESOcast-részek itt érhetők el. Itt található információ arról, hogyan nézhetjük különböző nyelvű feliratokkal az ESOcast-részeket, illetve készíthetünk ilyen feliratokat.

2019. június 10.: 2019. július 2-án teljes napfogyatkozás lesz látható az ESO chilei La Silla Obszervatóriumából. A ritka csillagászati esemény alkalmából a La Silla 1000 látogató előtt nyitja ki kapuit. Az obszervatórium személyzete is a helyszínen marad, hogy csillagászati megfigyeléseket végezzen. A csillagászok újszerű módon fogják felhasználni a La Silla kiváló elhelyezkedését és berendezéseit, hogy kiaknázzák a napfogyatkozás nyújtotta ritka lehetőséget. Az ESO hét csillagászati pályázatot fogadott el tudományos vagy népszerűsítési célra a napfogyatkozás idejére. Egyes csoportok a La Silla már meglévő távcsöveit használják, így az NTT-t, az ExTrA-t, a TAROT-ot és REM-et, míg mások ideiglenes berendezéseket állítanak össze a La Silla infrastruktúrájának és erőforrásainak segítségével. A napfogyatkozások alatt végzett tudományos megfigyelések hosszú múltra tekintenek vissza, ideértve a Nap légkörének korai kutatásait, illetve Eddington 1919-es, általános relativitáselméletet igazoló kísérletét. Mindenesetre nagyon ritka, hogy teljes napfogyatkozást lehessen megfigyelni egy nagy teleszkópokkal ellátott obszervatóriumból – ami azt illeti, az elmúlt ötven évben mindössze két ilyen ...

2019. június 10.: A Microsoft magas rangú képviselői, köztük a Microsoft elnöke, Brad Smith, május 24-én, pénteken meglátogatták az ESO Paranal Obszervatóriumát. A vendéglátó az ESO számos vezetője volt, köztük az ESO chilei képviselője, Claudio Melo, valamint a La Silla Paranal Obszervatórium igazgatója, Andreas Kaufer. A látogatás ideális lehetőség volt mind a Microsoft, mind az ESO számára, hogy a kutatásban és innovációban rejlő lehetséges együttműködéseket felmérjék, külön figyelmet fordítva az földi óriás távcsövek, mint pl. az Extremely Large Telescope (ELT) esetén felmerülő kihívásokra. “A La Silla Obszervatórium igazgatója még 2018-ban látott egy érdekes előadást a chilei Microsoft vezérigazgatójától, Sergio Rademachertől, amelyben olyan területek fejlődését mutatta be, mint a mesterséges intelligencia, deep learning stb.” - magyarázta Claudio Mello. “Az ESO-nál már korábban szóba került, hogy hogyan lehetne a VLT-t és az ELT-t együttesen működtetni a legújabb technológiai vívmányok segítségével, tehát a Microsoft és az ESO együttműködésének ötlete szinte magától adódott.” Tavaly márciusban a Microsoft ...

2019. június 7.: Világszerte számos kezdeményezés célja, hogy műholdflottákat állítson viszonylag alacsony Föld körüli pályára, és segítségükkel a kommunikációs szolgáltatásokkal gyéren lefedett területeket is bekapcsolja az információs vérkeringésbe. A legújabb keletű programra irányuló közösségi és médiafigyelem a végső soron esetleg több tízezer egyedi műholdból álló flották csillagászatra gyakorolt hatását is fókuszba állította. A világ sok más országához és szervezetéhez hasonlóan az ESO 16 tagországa is jelentős erőforrásokat fordít az emberiség tudását gyarapító alapvető tudományos kutatásokhoz szükséges földi bázisú eszközök építésére és működtetésére. Ezen eszközök optimális használatához azonban elengedhetetlen a minden szempontból lehető legtisztább égbolt, ezt teheti tönkre a távcsövek látómezején áthaladó fényes műholdak hada. Más obszervatóriumokkal együtt már az ESO is dolgozik olyan észlelési stratégiákon, amelyek a lehető legkisebbre csökkentik a műholdflották csillagászati megfigyelésekre gyakorolt hatását. Az ESO támogatja a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) és más szervezetek arra vonatkozó felhívásait, hogy az alacsony Föld körüli pályákra szánt, így a csillagászati megfigyeléseket valószínűleg zavaró ...

2019. június 7.: Az ESO a fogadó országgal, Chilével folytatott tudományos együttműködési programjának keretében éves alapot biztosít és kezel a chilei csillagászattal és technológiával kapcsolatos tudományterületek fejlesztéséért. Az ESO és a chilei kormány (a Külügyminisztérium) képviselőiből álló testület értékeli, és választja ki a következő öt területről azokat a programokat, amelyeket az alap támogat: ESO-támogatás posztdoktori programokra a csillagászat területén chilei tudományos intézményekben. Akadémiai pozíciók finanszírozása legfeljebb két évre terjedően chilei tudományos intézményekben. A chilei csillagászat oktatását és népszerűsítését szolgáló oktatási programok fejlesztésének és terjesztésének támogatása. Fejlesztési programok, valamint csillagászati célú technológiák építésének támogatása. A csillagászat fejlesztésének támogatása a fenti négy kategória által nem lefedett területeken. Az ESO és a chilei kormány vegyes bizottsága minden olyan pályázatot mérlegel, amely a chilei csillagászat fejlesztését szolgálja, és a 2019-es évben összesen mintegy 365 millió chilei peso támogatásról dönt. A támogatás elosztásakor figyelembe veszik a projektek érdemeit, a bizottság által meghatározott stratégiai prioritásokat, az igényelt összeg és ...

2019. június 7.: Július 2-án, közép-európai idő nyári időszámítás (CEST) szerint 21:20-kor az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kedvező időjárás és a megfelelő széles sávú internetes kapcsolat rendelkezésre állása esetén élő webes közvetítést fog adni a 2019-es La Silla-i teljes napfogyatkozásról. Az ESO összes tagállamában és azon kívül működő olyan szervezetet, amely a napfogyatkozáshoz kapcsolódó eseményt szervez, arra buzdítunk, hogy programjukba építsék be ezt a közvetítést. A nagyközönséget is várjuk a weboldalunkon közvetítésünk alkalmából. Kivételes alkalom ez, hiszen utána 252 évet kell majd várni a következő olyan teljes napfogyatkozásra, amely megfigyelhető lesz az ESO valamely obszervatóriumából. A webes közvetítés HD felbontásban lesz elérhető az ESO honlapján, valamint az ESO Youtube csatornáján 21:20 és az esemény vége, kb. 24:00 CEST között. A teljesség fázisa 22:39-kor kezdődik [1]. A közvetítésünk kommentár nélküli lesz, ugyanakkor több kamera képe között fogunk váltogatni, köztük három kisebb távcső képét, valamint az Obszervatórium látogatóit is láthatjuk majd. Amennyiben egy napfogyatkozási esemény ...

2019. június 3.: 2019. május 29-én az olaszországi Merano Oskar von Miller Műszaki Szakközépiskolájának diákjai látogattak az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpontba, ezzel pedig a központ átadása óta regisztrált tanulói látogatólétszám átlépte a tízezret. Azért, hogy a mérföldkőnek számító eseményt a diákok számára is emlékezetessé tegyék, mindegyikük ajándékot kapott, a kísérő tanár pedig az iskolai könyvtár számára az ESO „Ékszerdoboz a hegycsúcson” c. kiadványát vehette át.Az ESO Szupernóva vonzó oktatási programjaival, kiállításaival, előadásaival és planetáriumi bemutatóival alig több mint egy éve áll a csillagászati és űrkutatási ismeretterjesztés szolgálatában, és máris elérte ezt a szép kerek látogatószámot. Az elmúlt 13 hónap során 11 különböző országból – köztük nyolc az ESO tagállama – érkeztek diákok, hogy részt vegyenek az oktatási programokban. A központ különös hangsúlyt fektet az oktatásra, ennek érdekében pedig ösztönzi az iskolai osztályok látogatásait, amelyekhez speciális tevékenységeket és műhelyfoglalkozásokat is kínál. Évente többször is szerveznek tanártovábbképzést, amelyek segítik az oktatókat abban, hogy még ...

2019. május 21.: Az ESO Szupernóva csapata közzétette 2019 végéig szóló planetáriumi programját. A következő hét hónapban a Planetáriumba látogató érdeklődők már most megvásárolhatják a jegyüket online. Az ESO Szupernóva szíve egy egyedülálló élményt nyújtó digitális planetárium, amely korszerű megjelenítési technológiával dolgozik. A bemutatókat a 14 méter átmérőjű kupolában, 360 fokban vetítik le. Az éles, digitális vetítés és a háromdimenziós csillagászati adatbázis egyedülálló, magával ragadó élményt biztosít. Ez csak néhány ok, amiért a látogatók szeretik a planetáriumi bemutatóinkat. Az egyre növekvő érdeklődésre tekintettel a planetáriumi műsorokra most már 2019 végéig meg lehet vásárolni a jegyeket. A bemutatók időpontját az ESO Szupernóva honlapján lehet megtekinteni (a planetáriumi bemutatókat a naptárban kékkel jelölték, a program nyelvét pedig egy zászlóikon jelzi). A foglaláshoz fizetés előtt ki kell választani a megtekinteni kívánt műsort és az ülőhelyeket. Többek között a következő bemutatók érhetők el: Európától a csillagokig: az európai földfelszíni csillagászat történetével és az ESO-val foglalkozó előadás kiváló ...