Közlemények

2020. január 9.: A Greenwichi Királyi Obszervatórium, az Insight Investment és a BBC Sky at Night magazinja bejelentette „Az év asztrofotósa 2020” verseny határidőit. A megmérettetés során a kozmoszt bemutató legszebb, leglátványosabb felvételeket keresik, akár több millió fényévre lévő hatalmas galaxisokat, akár a hozzánk közelebbi éjszakai égboltot ábrázoló lenyűgöző, drámai képekről legyen szó. Az ESO a 2020-as versenyt is támogatja egy zsűritag delegálásával a kommunikációval foglalkozó részlegéről (Department of Communication). A 12. alkalommal meghirdetett, hatalmas népszerűségnek örvendő versenyre 2020. január 13-ától jelentkezhetnek az érdeklődők, akik elnyerhetik a 10 ezer fontos fődíjat. A pályázóknak 2020. március 6-áig lesz lehetőségük, hogy legfeljebb tíz, a verseny kategóriáiba illő képet küldjenek be ezen a linken. „Az év asztrofotósa 2020” verseny kilenc fő kategóriája: Sarki fények: Az északi és a déli sarki fényt megörökítő képek; Galaxisok: Mélyég-objektumok a Tejútrendszeren túl, köztük galaxisok, galaxishalmazok és csillagasszociációk; A Hold: Holdfelvételek, köztük holdfogyatkozások és bolygófedések; A Nap: Napfelvételek, köztük napfogyatkozások és ...

2019. december 23.: Online letölthető az ESO negyedéves Messenger című folyóiratának legújabb száma. A kiadványban az ESO legfrissebb hírei olvashatók az új műszerektől a legfrissebb tudományos felfedezésekig. A tartalomból: ELT M4 — A valaha épített legnagyobb adaptív tükör: Vernet és munkatársai. NEAR — Kis tömegű bolygók utáni kutatás az α Centauri rendszerben: Kasper és munkatársai. Tudományos munka a GRAVITY műszerrel: A GRAVITY csapata. Az ESO 2019-es Nyári Fiatal Kutatói Programja: Manara és munkatársai. Töltse le a Messengert PDF formátumban, vagy látogasson el a Messenger honlapjára, ahol hozzájuthat egy ingyenes nyomtatott példányhoz! A nyomtatott példányokat 2020. január 17. után postázzuk. A kiadvány az ESOshop-ban is elérhető.

2019. december 23.: Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont 2020. február 2-től látványos, magával ragadó Naprendszer-bejárásra invitálja látogatóit, amelynek címe: Bolygók 360 fokban. Az előadás premierje az ESO Szupernóva rövid januári szünete utáni nyitás hétvégéjén lesz. A hagyományos planetáriumi műsorainktól kissé eltérő, de nem kevésbé látványos „Bolygók 360 fokban” című bemutatónk Holst „A bolygók” c. szvitjének felvételén alapul, amelyet az Angol Filharmonikus Zenekar (UK Philharmonia Orchestra) rögzített, a vizuális aláfestést pedig a Naprendszer lenyűgöző objektumairól a robotszondák által készített legújabb felvételek szolgáltatják. Tudomány, zene és vizuális művészet egyesül a Naprendszert élővé varázsoló 360 fokos látványban. Kövessük együtt a Marshoz, a Jupiterhez, a Szaturnuszhoz és a többi bolygóhoz indított űrszondák útját, közben pedig élvezzük a hozzájuk komponált zenéket! Online jegyfoglalás ezen a linken. A műsor kibővített változatának speciális esti bemutatóin kortárs zenén alapuló modern értelmezésben sokkal elvontabb és szürreálisabb úton járhatjuk be a kozmoszt. A bolygók zenei és vizuális tánca különleges megvilágításban tárja elénk ...

2019. december 19.: Számos űrvállalat tervezi, hogy különböző kommunikációs célokból műhold-konstellációkat állít viszonylag alacsony Föld körüli pályára. A Spaxe X Starlink projektje keretében a közelmúltban felbocsátott műholdak felkeltették a közvélemény és a média figyelmét, főként azért, mert a műholdak jól láthatóak voltak közvetlenül a felbocsátásuk után. A csillagász közösség aggodalmát fejezte ki a műhold-konstellációk tudományos kutatásokra gyakorolt hatása miatt. A ESO és más obszervatóriumok a Nemzetközi Csillagászati Unióval (IAU), az Amerikai Csillagászati Társasággal (AAS) és a Királyi Csillagászati Társasággal (RAS) együttműködésben elemzik a műhold-konstellációk földi optikai és infravörös csillagászati megfigyelésekre gyakorolt hatásait. A számításokat hamarosan közzéteszik, miután a független szakértői értékelés elkészült. A műhold-konstellációk hatással lesznek a rádió-, a milliméteres és a szubmilliméteres obszervatóriumokra, köztük az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) távcsőrendszerre és az APEX (Atacama Pathfinder Experiment) teleszkópra. Az ESO-nak megfigyelői státusza van a Rádiócsillagászati Frekvenciák Bizottságában (CRAF), egy független európai szakértői bizottságban, amely kapcsolatot tart a Nemzetközi Távközlési Egyesülettel és a ...

2019. december 2.: Felújítási munkák és az előttünk álló évre történő felkészülés miatt jövő év első hónapjában zárva tart az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont. A 2020. február 1-jei, szombati nyitás után újra szeretettel várjuk látogatóinkat. A központ januárban nem fogad látogatókat, és eseményeket sem rendez. A december 23. és január 7. közötti időszak a rendes téli szünet, amelyet január 8-tól január 31-ig további zárvatartás követ. Szokásos tevékenységünket 2020. február 1-jén, szombaton kezdjük újra, amikortól folytatjuk rendszeres planetáriumi bemutatóinkat, tárlatvezetéseinket és oktatási műhelyfoglalkozásainkat. Ezek mellett új bemutatókkal és különleges eseményekkel is jelentkezünk. Az online helyfoglalás a zárvatartás alatt is zavartalanul működik, a február és június közötti meghirdetett planetáriumi bemutatóinkra és tárlatvezetéseinkre már most megválthatók a belépők. Áruk a planetáriumi bemutatókra személyenként 5 euró, míg a tárlatvezetésekre 8 euró/fő. A nyilvános esti eseményekre a belépődíjak nem egységesek, ezekről a programunkból lehet tájékozódni. A februári nyitás alkalmával mindenkit szeretettel várunk Az élő Univerzum c. új ...

2019. december 2.: Az ESO szerződést írt alá a SENER Aerospacial céggel, amely a Rendkívül Nagy Távcső (ELT) M5 tükre tartóelemének megtervezéséért és legyártásáért felelős. A SENER Aerospacial végzi az M5 tükréhez tartozó foglalat tervezését, gyártását és ellenőrzését, valamint az irányítórendszer és a kisegítő berendezés kivitelezését. Ennek az összetett szerkezetnek rendkívül kritikus a feladata a pontosság szempontjából: az M5 elliptikus síktükrének stabilitásáról gondoskodik. A szerződést 2019. november 29-én írta alá az ESO főigazgatója Xavier Barcons és a SENER Aerospacial főigazgatója José Julián Echevarría az ESO székhelyén, a München melletti Garchingban. A ceremónián részt vett még Spanyolország alkonzulja, Maria Gonzalo Villanueva, az Ipari Technológiai Fejlesztés Spanyol Központja és a Spanyol Tudományos, Innovációs és Felsőoktatási Minisztérium képviselői, valamint az ESO és a SENER Aerospacial munkatársai. A 39 m átmérőjű főtükröt tartalmazó ELT összesen öt tükörrel lesz felszerelve. Kettő közülük, az M4 és M5, a távcső adaptív optikai rendszerének része. Egyedi együttműködésük lehetővé teszi, hogy az ...

2019. november 14.: Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont különleges programmal bővíti idei téli kínálatát, az Időutazás – dióhéjban c. bemutatóval. A decemberben mindössze négy alkalommal műsorra kerülő előadás a tér, az idő és az energia szélsőségeivel megismertető utazásra invitál, amelynek során választ kapunk például a következő kérdésekre: Hogyan viszonyultak az ősi kultúrák az éjszakai égbolt látványához? Hogyan változott meg ez a kapcsolat az Európai Déli Obszervatórium legmodernebb távcsöveinek hatására? Milyen mítoszok, történetek kötődtek az égbolthoz régen, és milyenek ma? Az egyórás planetáriumi műsor alatt hagyjuk, hogy lenyűgözzön bennünket az Univerzum csendes varázsa, ahogyan azt évezredeken át tette az ősi kultúrákban és vallásokban, és teszi ma is, köszönhetően példűul az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászainak és mérnökeinek. A különleges planetáriumi műsor 2019. december 1. és 22. között tekinthető meg. Helyfoglalás ezen a linken. Az emberiséget mindig elbűvölték az égi jelenségek, akár a minden nap új reményt hozó napfelkelte volt az egy hosszú tél ...

2019. november 12.: Már lehet helyet foglalni az ESO Szupernóva planetárium 2020 első félévi műsoraira. Elindult az elektronikus helyfoglalás az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont 2020 első félévi, február és június közötti összes, már meghirdetett műsorára. 2020-ban új planetáriumi műsorokat is bemutatunk a központban, de azokat külön jelentjük majd be, amint a programba kerülnek. A hírlevelünkre feliratkozók az elsők között értesülhetnek a különleges eseményekről és új műsorainkról. A planetáriumi műsorokra a belépő személyenként 5 euró, a tárlatvezetésekre pedig 8 euró/fő. Az esti nyilvános események belépődíjai változók, ezekről a programból lehet tájékozódni. Januárban (egészen pontosan 2019. december 23. és 2020. január 31. között) a központ karbantartás és az előttünk álló évre történő felkészülés miatt zárva lesz. A nagyközönség 2020. február 1-től látogathatja újra a központot. A nyitáskor mindenkit szeretettel várunk Az élő Univerzum c. állandó kiállításunk új elemeinek megtekintésére. Ilyenek például azok a kamerák, amelyek megmutatják, hogy különböző hullámhosszakon hogyan láthatnánk a világot, de ...

2019. november 5.: Az ESO jelentős lépést tett annak érdekében, hogy zöldebbé tegye forradalmian új földi bázisú távcsövét. Jövőre az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) helyet adó területen egy napelemerőművet és egy áramátalakító állomást telepítenek, amelyeket két évvel később helyeznek majd üzembe. A chilei Antofagasta közelében, a Cerro Armazones csúcson épülő ESO ELT esetében az egyik legnagyobb kihívás az áramszolgáltatás „tiszta” és magas rendelkezésre állású megoldása. Mivel a távcső helye közel van olyan területekhez, amelyeket bolygónkon a legtöbb napenergia ér, a feladat megoldható az elektromos hálózatra csatlakoztatott áramátalakító rendszer és a központi áramszolgáltatástól független napelemerőmű üzembe helyezésével és üzemeltetésével. A mai napon az ESO a SAESA társasággal aláírta a két létesítmény megépítésére és működtetésére vonatkozó szerződést. Az áramátalakító rendszer magas rendelkezésre állású elektromos áramot fog szolgáltatni, mégpedig 100 százalék tartalék kapacitással és a karbantartások alatt is belépő redundáns készenléti egységgel. Napközben a távcsövek áramellátásához a napelemerőmű szolgáltat megújuló energiát. A napelemfarm Antofagasta környékének ...

2019. november 4.: Elektronikus és nyomatott formában is megjelent a Tudomány az Iskolában című ingyenes magazin legújabb száma. Ez a természettudományos tárgyakat oktató európai tanároknak szóló folyóirat naprakész információkkal szolgál a legújabb tudományos eredményekről, a tanításhoz szükséges segédanyagokról, tudományos oktatási programokról, valamint inspiráló tudósokkal készült interjúkat, könyvajánlókat és számos más hasznos anyagot is közöl. Célja, hogy segítse a tudományos oktatást, bátorítsa a kommunikációt a tanárok, tudósok és az európai természettudományos oktatás többi résztvevője között. Az aktuális szám tartalmából: az egyik cikkből választ kapunk arra kérdésre, hogy a növények vajon szenvednek-e az időeltolódástól, betekintést nyerhetünk Európa egyik legnagyobb laboratóriumának színfalai mögé , hogy megismerhessünk a különböző feladatköröket, melyek az életet megváltoztató kutatást teszik lehetővé, valamint az EIRO szekció híreiben áttekintést kapunk az ESA űrkutatási kihívásairól az új tanévre. A bemutatott oktatási tevékenységek között van egy látványos kísérlet egy vegyület tapasztalati képletének meghatározására, egy feladat a különböző fényvédő krémek hatékonyságának tesztelésére, valamint egy praktikus útmutató ...

2019. október 28.: Vajon Pac-man éppen be akarja kapni a Holdat, vagy a VLT egyik kiegészítő távcsövével készített és találomra választott fotó szerepel az ESO 2020-as naptára címlapjának képén? Az ESOshopban már megvásárolható naptár 12 képet tartalmaz – egy válogatást a Világegyetemről és az elképesztő chilei tájon sorakozó teleszkópjainkkal készített legjobb képeinkből –, és ez a naptár társunk lesz egész éven át. Március hónapban a lélegzetelállító Tejútnak az égre néző legnagyobb szem, az ESO Extremely Large Telescope helye felett húzódó látványát élvezheti. Csak képzelje el, hogyan fog kinézni ez a hely 2025-ben, amikor az óriási, majdnem 40 méter átmérőjű távcső elkészül, hogy leleplezze számunkra a Világegyetem néhány olyan titkát, amely csak ilyen méretű eszköz segítségével lehetséges. A júliusi képen az ESO La Silla Obszervatóriumából is megfigyelhető 2019-es teljes napfogyatkozás fázisai szerepelnek. E ritka eseménynek éppen az obszervatórium 50. évfordulóján lehettünk szerencsés szemtanúi. Szeptemberben egy fekete lyukról készült legelső felvételen csodálkozhat el, e kép ...

2019. október 23.: A legutóbbi chilei események következtében több szolgáltatás is akadozik az országban (közlekedési gondok, repülőjáratok törlése), ami néhány chilei város hétköznapi működésére is kihat. Az ESO szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy továbbra is biztosítsa munkatársai és látogatói kényelmét. Sajnos a Chilébe tartó és a Chilén belüli utazások csak korlátozott mértékben valósulhatnak meg, és ez hatással lehet az ESO vitacurai tevékenységére, illetve La Silla, Paranal és az APEX működtetésére is.

2019. október 22.: 2019. július 2-án teljes napfogyatkozás volt látható az ESO chilei La Silla Obszervatóriumából, az Atacama-sivatagból. A teljes napfogyatkozás ritka esemény, egy-egy helyszínen átlagosan 360 évente fordul elő, és nagy hatással van azokra, akik szemtanúi lehetnek. Még ritkábban fordul elő, hogy egy teljes napfogyatkozás egy működő obszervatóriumból legyen látható, így különleges tudományos kísérleteket tesz lehetővé. Az ESO ezért hívott meg több mint 25 kutatót, kommunikációs szakembert és oktatót, hogy a La Silla Obszervatóriumból figyelje meg és dokumentálja az eseményt. A meghívott vendégek által végzett kísérletek olyan fantasztikus eredményekre vezettek, mint például a napkorona polarizációjának feltérképezése és spektrumának analízise. A lenyűgöző esemény megünneplésére az ESO egy új podcastot tett közzé ESOcast 209 címmel. Nézze meg, hogy újra láthassa a teljes napfogyatkozást a La Sillán, és tudja meg, hogyan használták ki a csillagászok ezt a lehetőséget arra, hogy még többet tudjanak meg legközelebbi csillagunkról. A napfogyatkozás alatt végzett kísérletekről további információkat a Messenger ...

2019. október 21.: Online letölthető az ESO negyedéves Messenger című folyóiratának legújabb száma. A kiadványban az ESO legfrissebb hírei olvashatók a csillagászati eseményektől a legfrissebb tudományos felfedezésekig. A tartalomból: Megosztott szakértői értékelés: F. Patat et al. Az M87: az Eseményhorizont Távcső eredményei és az ALMA szerepe: C. Goddi et al. A PHANGS kutatási program: E. Schinnerer et al. Teljes napfogyatkozás a La Silla felett: L. Ventura et al. Töltse le a Messengert PDF formátumban, vagy látogassa meg a Messenger honlapját, ahol hozzájuthat egy ingyenes nyomtatott példányhoz! A kiadvány az ESOshop-ban is elérhető.

2019. október 14.: Leonardo Testi, az ESO csillagásza, Patrick Hennebelle, a párizsi (Franciaország) CEA, Ralf Klessen, a Heidelbergi Egyetem (Németország), valamint Sergio Molinari, a római (Olaszország) Nemzeti Asztrofizikai Intézet munkatársa elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) 12,6 millió eurós támogatását az „ECOGAL – Galaktikus ökoszisztémánk megértése: A Tejút korongjától a csillagok és bolygók kialakulási helyeiig” című projektjük megvalósítására. A projekt egyike annak a 37 szinergiapályázatnak, amelyeket az ERC 2019-ben támogat, de az egyetlen, amely csillagászati témájú. Az ECOGAL-projektben a megfigyelő csillagászat, a numerikus asztrofizika, az eszközfejlesztés és az asztroinformatika területének élvonalában lévő négy európai kutatócsoport egyesül. Az ERC pályázati támogatásának köszönhetően nagyjából 30 új munkahely jön létre a projekt hatéves időtartamára posztdoktori ösztöndíjasok, PhD-hallgatók, valamint a támogatott kutatócsoportok más alkalmazottai számára. Az ECOGAL elsődleges tudományos célja galaxisunkban, a Tejútrendszerben jellemző csillag- és bolygókeletkezés egységes, prediktív modelljének megalkotása. A résztvevő kutatók az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) néhány nagy megfigyelési kampánya és számos kisebb ...

2019. október 10.: Október 9-én és 10-én harmadik alkalommal rendezték meg a ProChile Innovációs Vásárt, idén először Európában, Münchenben. A digitális gazdaságra összpontosítva az esemény fő célja a Chile és Németország közötti együttműködés erősítése, a további üzleti lehetőségek feltárása volt, különös tekintettel a Big Data alkalmazásokra, a logisztikára, az e-mobilitásra, a digitális egészségre, a tervezésre és az újrahasznosítható anyagokra. Az eseményen olyan jelentős cégek is képviseltették magukat mint a Microsoft, a Siemens, a BMW és az IBM, kihasználva az alkalmat, hogy bemutassák chilei innovációs projektjeiket. Az első nap során a München melletti Garchingban működő központjában található ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpontban az ESO is fogadta a rendezvény résztvevőit. Ez alkalomból az ESO főigazgatója, Xavier Barcons köszöntötte a hivatalos személyeket és a vendégeket, köztük Chile németországi nagykövetét, Cecilia MacKennát és a ProChile főigazgatóját, Jorge O’Ryant, kiemelve Chile stratégiai szerepét az élvonalbeli csillagászati kutatások támogatásában. A ProChile főigazgatója, Jorge O’Ryan Schütz a következőket mondta: „Az ...

2019. október 8.: A 2019-es fizikai Nobel-díjjal Michel Mayort és Didier Quelozt tüntették ki egy Nap típusú csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért. Mayor, a svájci Genfi Egyetem emeritus professzora és Queloz, a cambridge-i Cavendish Laboratórium fizikus professzora megosztva kapják a díjat James Peebles-szel, az amerikai Princeton Egyetem Albert Einstein emeritusz professzorával „az Univerzum fejlődésének és a Föld világegyetemünkben elfoglalt helyének megértéséhez való hozzájárulásukért”. „Az ESO nagyon büszke a Michel Mayor és Didier Queloz kutatóknak ítélt fizikai Nobel-díjra, amit az 51 Pegasi b és sok más azt követő exobolygó felfedezéséért, a csillagászat egy új ágazatában végzett úttörő tevékenységükért kaptak.” – nyilatkozta Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. „Sok exobolygó felfedezésének esetében kulcsfontosságúnak bizonyult az az együttműködés, amely az ESO és tagállamainak kutatóintézetei között zajlik a legnagyobb kihívást jelentő eszközök fejlesztése terén. Különös jelentőséggel bír a HARPS az ESO 3,6 méteres teleszkópján a La Silla Obszervatóriumban, valamint a közelmúltban felszerelt ESPRESSO a Nagyon Nagy Teleszkópon ...

2019. szeptember 30.: Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont programjának legújabb eleme, az „Odaát – Naprendszeren kívüli világok keresése” című műsor bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az emberiség az élet idegen bolygókon felbukkanó nyomainak megtalálása érdekében tesz, hogy kideríthessük, vajon az Univerzumban az élet megjelenése szabály vagy inkább kivétel. Kíváncsi vagy arra, hogy a tudomány hogyan szárnyalta túl a képzeletet, melyik exobolygókat fedeztük fel elsőként, és hogyan keressük azokat manapság? Akkor még ma foglald le a helyedet a 2019. október 28-án német és angol nyelven induló műsorra! Az emberiség évezredeken keresztül azt gondolta, hogy a Föld a Világegyetem középpontja. Kíváncsiságunknak, képzelőerőnknek és a felfedezés vágyának köszönhetően ma már tudjuk, hogy a csillagok körül keringő bolygók egyáltalán nem kivételes objektumok a kozmoszban. A Nap is csak egy galaxisunk, a Tejútrendszer sok száz milliárd átlagos csillaga közül. A világ legnagyobb távcsöveivel egyre többet és többet tudunk meg az Univerzumról. Amit eddig találtunk, az a tudósok ...

2019. szeptember 27.: Folyamatban van az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) alapozása a távoli Atacama-sivatagban, Chilében. Amikor elkészül, ez a távcső lesz a világ legnagyobb működő földfelszíni teleszkópja, amelynek súlya 3400 tonna lesz. Az ELT egy tetszőleges irányba állítható tükrös teleszkóp. A szerkezetben egy szegmentált, 39,3 méter átmérőjű főtükör, egy (4,2 méter átmérőjű) segédtükör, valamint egy (3,75 méter átmérőjű) harmadik tükör kap helyet. A távcső emellett az úttörő adaptív optika technológiáját is megkapja, ami segít kiigazítani a Föld légkörének képtorzító hatásait, ezáltal a képek élesebbek lesznek, mintha az űrből készültek volna. A távcső egy klasszikus kupola formájú épületben kap helyet, ez lesz a fő védőbástyája az időjárással szemben. A kupola magassága el fogja érni a 74 métert, az átmérője pedig 86 méter lesz. Mivel az ELT minden idők legnagyobb teleszkópja lesz – az, hogy hol kapjon helyet, nem volt egyszerű kérdés. Spanyolországi, chilei, marokkói és argentínai helyszínek is szóba kerültek, míg végül 2010 ...

2019. szeptember 24.: Kihirdették az Európai Unió rangos Fiatal tudósok versenyének (European Union Contest for Young Scientists - EUCYS) 2019-es nyerteseit. Az 1989 óta megrendezésre kerülő rangos EUCYS fő célja a tudomány iránt elkötelezett fiatalok közötti együttműködés és cserekapcsolatok erősítése, segítve így a tudományos és technikai pálya fiatal tehetségeinek szakmai előrejutását. Ebben az évben, a 31. alkalommal megrendezett megmérettetésen Szófiában (Bulgária) 39 országból 150 fiatal kutató vett részt. Az EUCYS 2019 döntőbizottságában 19 széleskörű tudományos tapasztalattal rendelkező szakértő bíráló vett részt. Az EUCYS 2019 versenyében a négy első helyezettnek járó díjakat Krasimir Valchev, az oktatásért és tudományért felelős bolgár miniszter és Signe Ratso, az Európai Bizottság kutatásért és fejlesztésért felelős főigazgató-helyettese adták át. Az egyenként 7000 EUR pénzjutalommal járó első díjak nyertesei: Adam Kelly (Írország): Optimised Simulation of General Quantum Circuits (Általános kvantumkörök optimalizált szimulációja) Magnus Quaade Odderschede (Dánia): The Wingtip's Influence on the Efficiency of Airplane Wings (A szárnyvégek hatása a repülőgépszárnyak ...