Bejelentések

Újabb lépések az ESO fenntartható energiagazdálkodása felé

2021. november 12.

Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) a világ egyik vezető csillagászati szervezeteként őszintén elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. Ennek érdekében igyekszik minimalizálni a tevékenységével összefüggő környezeti hatásokat. Az ESO Igazgatósága ezért új intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy az elkövetkező években fokozatosan csökkentse az obszervatórium működésével összefüggő szén-dioxid-kibocsátást. A lépések összhangban állnak az ENSZ irányelveivel, és illeszkednek az ESO-nál már korábban meghozott hasonló intézkedések sorába.

Az ESO élvonalbeli, kimagasló tudományos teljesítményű földi csillagászati megfigyelőeszközöket tervez, épít és működtet, a világ csillagászainak kutató- és felfedezőmunkáját a lehető legjobb műszerekkel támogatva. Ez a tevékenység jelentősen segíti az emberiség tudományos és technológiai fejlődését, és sok egyéb társadalmi hasznot is hajt. Az ESO működése ugyanakkor óhatatlanul energia- és erőforrásigényes, és környezetterheléssel is jár. Egy 2019-ben készült kimutatás szerint az ESO 2018-as karbonlábnyoma éves szinten összesen 28 ezer tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki (tCO2e/év) [1]. Ennek döntő többsége az energiafogyasztásból, a karbantartással és eszközökkel összefüggő beszerzésekből, továbbá a személy- és teherszállításból származott.

A fenntarthatóság irányába tett jelentős előrelépés gyanánt az ESO most elkötelezte magát számos fontos környezeti hatással járó kérdésben, hitet téve az energia- és víztakarékosság, a hulladékmennyiség és a kibocsátott káros anyagok csökkentése mellett. Ennek érdekében a következő döntések születtek:

•          A Paranal-hegyen egy nagy, 9 megawatt kapacitású napelempark létesül a Chilében a jövőben megvalósuló Integrált Paranal Obszervatórium kiszolgálására – ez a már működő létesítményeken túl magába fogja foglalni az ESO-nak a közeli Armazones-hegyen épülőben lévő Rendkívül Nagy Távcsövét (Extremely Large Telescope – ELT), valamint az előkészületben lévő, majd az ESO által működtetendő Déli Cserenkov Távcsőhálózat Obszervatóriumot is. Ez az obszervatórium szén-dioxid kibocsátását évente 1700 tonnával fogja csökkenteni.

•          Ha csak lehet, légi teherszállítás helyett a tengeri szállítást kell választani Európa és Chile között. Így évente 1400 tonnával csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás.

•          Az üzleti utak, különösen a repülőutak számának csökkentése, ezek lehetőség szerinti kiváltása online megbeszélésekkel. Ennek várható hozadéka évente 800 tonnával kevesebb szén-dioxid-kibocsátás.

•          A garchingi központi telephely elektromos fogyasztásának optimalizálása a legnagyobb fogyasztók rendszeres figyelemmel kísérésével és a megfelelő beavatkozások megtételével. Az ettől várt kibocsátáscsökkentés évi 250 tonna szén-dioxid.

•          Már folyamatban van az ESO chilei Vitacurában működő irodáinak átállása megújuló energiaforrásokra. Ha a beruházás négy év múlva teljesen megvalósul, akkor a kibocsátásbeli megtakarítás el fogja érni a 200 tonna szén-dioxidot évente.

•          Az informatikai eszközök élettartamának meghosszabbítása, ha csak lehetséges, a meghibásodott eszközök csere helyetti javításának előnyben részesítése. Ezzel évente két tonnával csökkenthető az obszervatórium szén-dioxid-lábnyoma.

•          A fenntarthatóság szempontjainak figyelembevétele az új programoknak már a tervezési és közbeszerzési fázisában, olyan alvállalkozók előnyben részesítése, amelyek osztják az ESO fenntarthatósággal kapcsolatos elkötelezettségét, és velük együttműködve hatékonyabban csökkenthető a jövőbeni szén-dioxid-kibocsátás.

•          Az elektromos meghajtású járművek részarányának további növelése az ESO telephelyein.

•          Az ESO legjelentősebb kibocsátási forrásainak rendszeres monitorozása a következő években, ennek eredményeképp pedig a szén-dioxid-lábnyom csökkentésére irányuló jövőbeli tervek folyamatos felülvizsgálata.

A legjelentősebb kibocsátással járó konkrét tevékenységek azonosítása nehéz, összetett feladat egy olyan nagy szervezet számára, mint amilyen az ESO, amely számos partnervállalattal és -intézménnyel dolgozik együtt. A most bejelentett intézkedések az ESO működésének azon területeire összpontosítanak, amelyeken már a közeli jövőben is számottevő kibocsátáscsökkentés érhető el. Ezenfelül azonban az ESO további vizsgálatokat végez, és megkezdte egy részletesebb cselekvési terv kidolgozását is, hogy következetes módon haladhasson a hosszú távú fenntarthatóság felé.

Az ESO-nak a fenntarthatóság irányába tett jelenlegi és tervezett lépései még csak a kezdetet jelentik. Az ESO határozott szándéka a kibocsátási források szüntelen feltárása és a karbonlábnyomot csökkentő lépések folyamatos megtétele” – húzza alá Claudia Burger, az ESO adminisztratív igazgatója.

Az intézkedések összhangban vannak az ESO tagállamainak fenntarthatósági törekvéseivel. Ezek az államok a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény ratifikálásával mind elkötelezték magukat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése mellett. Az ESO Környezetvédelmi Bizottsága által kidolgozott intézkedések követik az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change – IPCCjelentéseit. Az IPCC az ENSZ által megbízott testület, amelynek célja, hogy az emberiség minél mélyebben megértse az éghajlatváltozás okait és következményeit, és megállapítsa az éghajlatváltozás kordában tartásához szükséges kibocsátáscsökkentés mértékét.

A friss döntések az ESO korábbi és jelenleg is folyamatban lévő környezeti fenntarthatósági intézkedéseire épülnek. Ezek közé tartozik az átállás a fenntartható erőforrást jelentő geotermikus energiával történő fűtésre az ESO garchingi központjában, valamint a vitacurai irodákhoz tartozó park esővízzel történő öntözése. Ezen túlmenően jelentős előrelépést jelentett a gazdasági és környezetvédelmi fenntarthatóság felé, hogy a Paranal Obszervatóriumot 2017-ben rákapcsolták a chilei villmosenergia-hálózatra. Ez a villamos energia a korábbinál kisebb részben származik fosszilis energiaforrásokból, ami szintén csökkenti az obszervatórium szén-dioxid-kibocsátását. Fenntarthatósági fejlesztések történtek továbbá a La Silla Obszervatóriumban is ahol egy 1,7 megawattos napelemfarm létesült 100 000 m2 területen, ami tiszta energiával látja el a telephelyet, és évente 400 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg.

Az ESO ezen túlmenően általánosabb értelemben is törekszik a fenntarthatóság mind teljesebbé tételére, összhangban az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, egyszerre összpontosítva a társadalmi és gazdasági hatásokra. „Büszkén tesszük meg az első lépéseket egy fenntarthatóbb jövő kialakítása felé” – fejti ki Xavier Barçons, az ESO főigazgatója. – „Ennek kulcseleme a környezeti hatásainak csökkentése, de készítünk terveket a kutatási infrastruktúráink hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságára is úgy, hogy közben támogató összhangban tartjuk tevékenységeinket a társadalmi környezetünkkel, beleértve tagállamainkat és partnerországainkat is.

Jegyzet

[1] a szén-dioxid-egyenérték számítása során a különféle kibocsátott üvegházhatású gázokat úgy konvertálják szén-dioxidra, hogy a kettő globális felmelegedési potenciálja azonos legyen. Az ESO 2018-as karbonlábnyomának felmérésével a Carbone 4 tanácsadó irodát bízták meg. Ebbe nem számolták bele az ESO partnerségével működő Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) obszervatóriumhoz kötődő kibocsátást és az ESO megvalósulás alatt lévő, de még nem működő Rendkívül Nagy Távcsövének (Extremely Large Telescope – ELT) építésével kapcsolatos környezetterhelést sem.

About the Announcement

Id:ann21016

Képek

Az ESO La Silla Obszervatóriumának napelemfarmja
Az ESO La Silla Obszervatóriumának napelemfarmja