Az ESO dióhéjban

A csillagászatot gyakran a legrégebbi tudományként jellemzik, és kétségkívül a fenséges Tejút csillagainak látványa – ahogy tiszta éjszakákon végighúzódik az égen – minden kor és minden kultúra emberét lenyűgözhette. Napjainkban a csillagászat az egyik legmodernebb és legdinamikusabban fejlődő tudomány, amely a tudósok számára elérhető legfejlettebb technológiákat és legkifinomultabb technikákat használja. Ez a legizgalmasabb időszak a csillagászat számára: a technológia lehetővé teszi, hogy az Univerzum legtávolabbi részein lévő objektumokat tanulmányozzuk és más csillagok körül bolygókat mutassunk ki. Elkezdhetjük megválaszolni azt az alapvető kérdést, amely mindannyiunkat foglalkoztat: vajon egyedül vagyunk-e az Univerzumban?

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) a csillagászat kiemelkedő kormányközi tudományos és technológiai szervezete. Egy olyan ambiciózus programot hajt végre, amelynek fókuszában a csillagászat számára tervez, épít és működtet földi megfigyelő infrastruktúrákat, amelyek jelentős tudományos felfedezéseket tesznek lehetővé. Az ESO a csillagászati kutatásokban kialakuló együttműködések előmozdításában és megszervezésében szintén vezető szerepet játszik.

Az ESO három egyedülálló világklasszis helyszínen működtet megfigyelőállomásokat a chilei Atacama-sivatag területén: La Silla, Paranal és Chajnantor. Az ESO első helyszíne La Silla, egy 2400 m magas hegy, 600 km-rel északra Santiago de Chile városától. Számos optikai távcső található itt egészen 3,6 m-es tükörátmérőig. A 3,5 m-es Új Technológiájú Távcső (New Technology Telescope) új utat tört a távcsövek tervezésében, valamint ennek volt a világon az első számítógép által irányított főtükre egy olyan technikával, amelyet az ESO fejlesztett ki, és az azóta létesített óriástávcsövek nagy része is ezt használja. Az ESO 3,6 m-es távcsöve ad otthon a világ legkiválóbb exobolygóvadászának, a HARPS (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) spektrográfnak, amely egyedülálló pontosságot tesz lehetővé.

Míg La Silla a csillagászat élvonalához tartozik, a földi megfigyelő csillagászatban második tudományosan legproduktívabb, a 2600 m magasan fekvő Paranal és az ott levő Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope, VLT) az európai csillagászat zászlóshajója. Paranal kb. 130 km-re délre helyezkedik el chilei Antofagasta városától és 12 km-re a csendes-óceáni parttól, a világ egyik legszárazabb területén. A tudományos működés 1999-ben kezdődött, és számos kutatóprogram sikeréhez vezetett.

A VLT a legkülönösebb teleszkóp, amely a legújabb technológiákon alapul. Nem egyetlen távcső, hanem négy távcsőegység összekapcsolt hálózata, melyeknek mindegyike 8,2 m-es tükörátmérőjű. Az egyik ilyen távcsővel egy órányi expozícióval 30 magnitúdós objektumról készítettek felvételeket. Ez annak felel meg, mintha a szabad szemmel még láthatónál 4 milliárdszor halványabb objektumot néznénk.

A VLT-nek van még négy, egyenként 1,8 m-es segédtávcsöve. A VLT egyik legizgalmasabb tulajdonsága az a lehetőség, hogy úgy használják, mint egy hatalmas interferométert (VLT Interferométer vagy VLTI). Ezt úgy érik el, hogy némelyik főtávcső és segédtávcső fényét kombinálják. Ebben az interferometriai módban a távcsövek olyan éles képet adnak, mintha egy akkora távcsövet használtunk volna, amelyiknek a két legtávolabbi távcső távolságával megegyező az átmérője. A VLTI esetén a segédtávcsövek használatával ez a távolság 200 m-re növelhető.

Minden évben, közel 2000 pályázat érkezik be az ESO távcsöveinek használatára, amelyekben 4-6-szor több észlelési időt igényelnek, mint amennyire lehetőség van. Az ESO a legtermékenyebb csillagászati obszervatórium a világon, amely sok referált cikket eredményez. 2013-ban több mint 840 referált cikk készült, amely ESO-méréseken alapult. Ráadásul a VLT adatokon alapuló kutatási cikkek az átlagnál kétszer több hivatkozást kapnak. Az ESO „tudományos gépei” nagy hatékonysággal hatalmas mennyiségű adatot állítanak elő. Ezeket az ESO székhelyén egy állandó Tudományos Archívumban őrzik. Az archívum jelenleg 1,5 millió képet és spektrumot tartalmaz, összesen 65 terabyte (65 000 000 000 000 byte) adattal. Ez közel 30 millió 1000 oldalas könyv tartalmának feleltethető meg, amely több mint 1000 kilométernyi könyvespolcot telítene meg.

Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA), a létező legnagyobb földi csillagászati projekt, a világ csillagászatának legnagyobb infrastruktúrája. Az ALMA 66 óriás 12 m-es és 7 m-es antenna hálózata, amelyek milliméteres és annál rövidebb hullámhosszakon mérnek. Az ALMA tudományos megfigyelései 2011-ben kezdődtek, és a műszeregyüttest 2013-ban avatták fel. Az ALMA a Llano de Chajnantor fennsíkon helyezkedik el, közel 5000 m-es magasságban, és ez a világ egyik legmagasabb csillagászati megfigyelőhelye. Az ALMA az ESO (a tagállamokat reprezentálva), az NSF (USA) és az NINS (Japán) társulása az NRC (Kanada), NSC és ASIAA (Tajvan) és KASI (Dél-Korea) szervezetekkel, valamint a Chilei Köztársasággal együttműködve. A Egyesült ALMA Obszervatóriumot (Joint ALMA Observatory) az ESO, az AUI/NRAO és a NAOJ működteti.

A Chajnantor helyszín otthont ad a 12 m-es APEX milliméteres és szubmilliméteres teleszkópnak is, amelyet szintén az ESO működtet a finn Onsala Űrkutatási Obszervatórium, a német Max-Planck-Institut für Radioastronomie és maga az ESO megbízásából.

A következő lépés a VLT után a 39 méteres főtükörátmérőjű Rendkívül Nagy Távcső (Extremely Large optical/infrared Telescope, ELT) megépítése. Az ELT a legnagyobb optikai/közeli infravörös távcső a világon, s mint ilyen „az égre néző legnagyobb szem” lesz a világon. Az ELT a csillagászat eddig számos sürgető, de eddig megválaszolatlan kérdésére fog koncentrálni. Egyszer majd forradalmasíthatja az Univerzumról való felfogásunkat, mint ahogy Galilei távcsöve tette 400 évvel ezelőtt. 2014 végén kapott zöld utat az ELT kivitelezése, és 2024-re tervezik az első méréseket.

Az ESO székhelye Garchingban, München közelében (Németország) található. Ez az ESO tudományos, műszaki és adminisztratív központja, ahol a fejlesztési programokat hajtják végre, hogy az obszervatóriumoknak a legkorszerűbb műszereket biztosíthassák.